Az Északi Áramlat vezetékei elleni szabotázs rámutatott arra, mennyire könnyen le lehet nullázni mindent.
Az energiastruktúra biztosítása kiemelt fontosságú lett az Északi Áramlatok elleni támadás óta. Hogy kik állnak a szabotázs hátterében, és kik nyertek vele a legtöbbet, az egyelőre és hivatalosan nem tisztázott, annyi azonban biztos, hogy rendkívül élesen mutatott rá a rendszer sebezhetőségére és védtelenségére.
Érthető, hogy Európa valamennyi országa idegesen rezzent össze a gázvezetékek megrongálásának hírére. Ha ugyanez megismétlődne például Norvégia Európába irányuló csöveivel vagy az Afrikából érkező vezetékekkel, az beláthatatlan következményekkel járna az egyébként is energiaínséggel küszködő kontinens számára.
A biztonsági intézkedések erősítése jelen pillanatban prioritást élvez. Norvégia, amelynek gázszállítási kapacitása szó szerint az egekig felértékelődött, extra készenlétet rendelt el a főbb terminálok és kitermelő platformok körül, már csak azért is, mert
Hasonló a helyzet a francia TotalEnergies északi-tengeri tornyainál, a vállalat pedig azonnal a legmagasabb fokú biztonsági protokollt kezdte alkalmazni. Patrick Pouyanne vezérigazgató aggodalmát fejezte ki a háború esetleges eszkalációja és kiterjedése miatt.
Az Offshore Energies UK szintén a védelmi rendszer azonnali megerősítésén dolgozik, Nagy-Britanniában a hadsereg is bekapcsolódik a tervezésbe és a felügyeleti eljárásokba. Olaszország a Földközi-tengeren cirkáló hadihajóival fokozza a készenlétet a víz alatti vezetékek biztonsága érdekében, de a védelmi minisztérium már búvárdrónok bevetését is bejelentette.
A gázvezetékek csak egy szeletét képezik a tengerek mélyén futó gigantikus hálózatnak, amelyek a globális infrastruktúra nélkülözhetetlen és pótolhatatlan alapjait jelentik. A tápkábeleken túl a mélytengeri száloptikai kábelek összességében nagyjából 1,3 millió kilométer hosszúak, és a világ kommunikációjának 97 százalékáért (beleértve a pénzügyi tranzakciókat is) felelnek. Ha ezeket érné célzott támadás, az azonnali gazdasági bénulást okozna. A fő biztonsági probléma, hogy a helyzetük és irányuk egyáltalán nincs titkosítva, a nemzetközi jog pedig nem fogalmaz egyértelműen a védelmükről. Évente egyébként több tucatszor sérülnek meg, ezekért a károkért szinte minden esetben kereskedelmi és gazdasági hajók horgonyai a felelősek – eddig.
Ez nem feltétlenül a nemtörődömségüknek köszönhető, sokkal inkább annak, hogy nincsenek eszközeik a fenyegetések kiküszöbölésére vagy megelőzésére. Chris Carobene, a SubCom kábelfektető cég alelnöke most
Mint mondta, tekintettel a tengerek mélyén húzódó kábelek kritikus kommunikációs fontosságára, gazdasági és társadalmi nélkülözhetetlenségére, a védelmük mindennél fontosabb és előrébb való.
Fotó: MTI/EPA/NTB SCANPIX/Carina Johansen
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
A korábbi minisztert lenyűgözték Orbán Viktor döntései.
A nemzetközi közvetítők mindent megtesznek, mégis patthelyzet alakult ki – van kiút a szomszédunkban zajló háborúból? S mi lehet Orbán Viktor szerepe mindebben? Nagyelemzés szakértővel!
Döbbenetes adatokat közöltek.
Az a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin megtámadna-e egy NATO-tagországot.
Kollégáink rövid időn belül elhárították a hibát.
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
